The Dark Side Of Me "Life does not consist mainly, or even largely, of facts and happenings. It consists mainly of the storm of thought that is forever flowing through one's head" --Mark Twain

Thursday, August 24, 2006

Rugby

Mennyi ideje keresem, egyszeruen zsenialis:



Idöjárás

Hát ma reggel erre ébredtem:

Wednesday, August 23, 2006

Csípjetek meg!

Csípjetek meg , hogy igaz! Még csak negyed 11 van, de én már hazaértem. Sima liba volt ez az átkozott mechanika. Ment mint a karikacsapás, kiráztam a kisujjamból!

Most pedig a felejtés ára, egy este zabolázatlan bulizás!

Hear me for i have conquered!

Byez

Tuesday, August 22, 2006

Hisztéria

Köszöntsétek a Budapesti Müszaki Egyetem büszke jövendöbeli tanulóját. Mához egy évre már Pesten fogom berendezni a szobámat, fél év ott töltésére. Az Erasmus, az Europai Unio, és nagyon sok utánnajárás nélkül ez a müsorunk nem jöhetett volna létre.

A cím pedig a nap hangulata, az általanos káoszé. A fiúé akit egy éve ugyanabban a nadrágban látunk megjelenni, a lányé aki mindig sütivel és termosszal ül be az elöadásokra, de együtt izgul most a göndör hajú nöcsábász is, meg a sokak által csak kisprofeszornak hívott komplexusokkal küzdö stréber is. Hogy miert pont most fogyott el mindenkinek a türelme nem tudom. Hogy ez az utolso augusztusi vizsga? Hogy sokaknak ez az utolso mentohaloja a szobeli kivegzes(3. es utolso UV) elott? Hogy igazsagtalanul alitottak ossze a vizsganyagot, vagy egyszeruena teny, hogy epp most volt tanárváltás, es mi vagyunk az elsok az uj szeriaban?

Mégis én azt remélem, hogy ez az izgatott, feszult hangulat kicsit nekem is koszonheto. Elvegre hosszu, ontudatos munka reklamozas es ismerteto kurzusok árán szoktattam rá az evfolyam nagyreszet a kindercsokoládés kávéra. Ott láttom minden új megszálott szemében, a cukor- és koffein-tuladagolás félreismerhetetlen tüzét. A kezdök még csak korábban járnak be az iskolába, hogy a reggeli kávéjukat is ott ihassák. Ök álltalában beérik egy szelet csokival is.
Èn a keménnymaggal iszom, 3 szeletes szinte szilárd kaloriabomba ´költeményemet. 5-öd 6-tod magammal felmérjük a terepet, és minden kiváncsikodónak egy próbaszeletet adunk. Az elsö még ingyen van.

Kurt Vonnegut

Még soha nem hallottam élöben. Egyik kedvenc íróm:

Sziklazug

Ma a tanulás tuladagolása agresszivítást szült. Talán 6 óra körül lehetett, hogy elégedetlen mormogás töltötte meg a könyvtárat. A 20-30 tanuló rajtam kivül aki mind a szerdai mechanikara tanult, felháborodva fogadta a hírt, hogy igenes benne lesznek a vizsgaban a nem lineáris elosztásu terheléses feladatok. Tehát az UV-ben kb +10% anyagot hoznak mint az eredeti vizsgában. A lázadás különbözö fokozatokon következett be. Egyesek azt tanacsolták, hogy tanuljuk egyszerüen meg, legalább biztos, hogy lesz vele feladat. Öket gyorsan eltették láb alol. Voltak akik peticiókra apelláltak, és az ellenállás más hivatalos formáira. Végül felvetettük, hogy csoportosan bojkottálni kéne a vizsgát.. ez már mindenkinek jobban tetszett.
Én pedig azt mondtam, hogy a legegyszerübb az lenne, ha felkészülnénk mintha mi sem történ volna, aztán , ha tényleg beraknak egy olyan feladatot, akkor egyszerüen spontán csoportosan elhánynánk magunkat. Lehetöleg rá a vizsgalapra. Csak ugy ülve, mined felhajtas nelkul. Aztan szépen tisztelettudoan kérnénk egy új feladatsort, ha pedig kedves Fabian (a vizsga osszeallitoja, elsozsamu kozellenseg) megkerdezi, "mi van veletek? rosszul vagytok?" akkor csak azt mondjuk: "Nem semmi gond, csak ez a feladat annyira undorító, hogy hányni kell töle..."

Jóétvágyat

Saturday, August 19, 2006

Firebird Suite


Aki nem ismerné, annak nagyon ajánlom. Aki már látta, nem fogja megbánni, ha megnézi megint. Disney Fantasia-ja, a rajzfilmek legszebb alkotása. Sajnos gyors internet kell hozzá.
Mellesleg a szarvas a kedvenc karakterem, bármiben. Egy teremtmény akinek a léte abból áll, hogy szereti a szépet.

-A videot azota letorolték sajnos...-

Jó szorakozást!

Thursday, August 17, 2006

Elolvasod aztán meglátod

A napokban létrejött egy újabb poén. Vagyis Szilárdék elmeséltek, hogy mostanában csomót röhögnek ezen:

Amikor Dota-t játszottunk, nekem volt a legtöbb tapasztalatom. (Legtöbb időt elcsesző.) Minden információt fejből tudtam, én vettem mindig is a legkomolyabban (persze csak tesóm után, „gyerekek ennek így semmi értelme”) és Gábor állandóan engem kérdezett skype-on játék közben.

"Attila, mennyi a demon edge ára, Attila miből kell összerakni a crystalist stb.."

Az én válaszaim pedig egyre türelmetlenebbül a következő séma szerint érkeztek:

Odamész szépen a shophoz aztán megnézed, Fogod a dota-allstars.com-ot és elolvasod, elindítod a játékot aztán kipróbálod..

(a megoldáshoz vezető út) -és/aztán (ige)

Mindezt egy iszonyatosan tipikus, idegesítő hangsúllyal.

Szóval otthon ha valaki mostanában kérdez valamit, leggyakrabban ehhez hasonló választ kap:

"Van itthon tej?" "Odamész a hűtőhöz aztán megnézed."

stb...

Tipikus én...

Tuesday, August 15, 2006

Videóim

Élet, halál, te és minden

Állok egyedül
Én
Szemben az élettel
Szemben a halállal
Szemben veled
Szemben mindennel
És szememben az élet
Szememben a halál
Szememben vagy te is
Szememben minden
Minden mi megtalált
És mit még nem éltem meg
Várok, én.
Mint nyitott kapu
Várok az életre a halálra
Várok rád és mindenre
És elindultam végre
Elindultam bele az életbe
Neki a halálnak
Elindultam feléd
Neki a mindenségnek.


Rita

Összegzés

Az alabbi 10-12 bejegyzés mind több mint egy éves. Végre volt idöm és energiám, hogy rendet tegyek a gépen, és közben minden érdekesebb irományt amit talaltam feltöltöttem. Melleseleg kicsit másképp is néz ki a honlap.

Óda a Virágokhoz

Vörös rózsám
Egyetlen szerelmem!
Kékes ibolyám,
Hüségem töretlen!

Játszunk-e még egyszer,
Édes kis jácintom?
Nedvemböl nem kér,
Kedvenc kis nárciszom?

Te vagy minden álmom,
Megörülök érted,
Öltsél bármely formát,
Szivszagatón szépet.

Csillagvirág leszel,
Számomra örökre,
Nem hallott az még,
Pacsirtát sehol se.

Èjféli zene

Az elején lehellet finoman pengetem,
Éppen csak ujjheggyel érintem,
Az érzékeny húrokat nem merem,
Szabadjára engedni nem, még nem merem.

Halkan szóljon hozzád nótám,
De szalad, szakad, pattan hoppá!
Megállni nem tudok, nem lehet,
El kell zenélem neked a szívemet!

Nyughatatlan vad dallamban,
Szemfényvesztö gyors iramban,
Lábujjhegyre kényszerítve,
Elvérzek az isten szerelmére!

Ha nem állok meg felrobbanok!
Állj kicsi gitár! szünetet tartok.
Egy szólam még, a lassú halál,
A búcsú hangja, de nagyon fáj.

Mintha simogatna, betakarna,
Kedveskedőn gondoskodna,
Aztán a legmélyebb álmodban!
Megöl egy ti- ra –ramm.



A zene amihez írtam:

Édes Anyaföld!

Benned minden megvan ami egy jó koncerthez kell. Életet adó sör, pompás akusztika és 1,5 méter magas gitárosok meg énekesek akik 50 evésen is világhírűek. AC/DC... ismerősen cseng? A legviccesebb ahogy koncerten ordítanak, hogy com'n let's all go wild 'n' do the grrr brrr aztán csak azt hallod hogy „ready?!”. Nem tudod mit kell csinálni, de a lelked is kiteszed, nehogy lemaradj.
Gábor egy listát készített azokról a dolgokról amikről nem akar hallani az elkövetkezendő időben, nem véve figyelembe hogy egyes rosszabb sorsa kárhoztatott társa meg az iskola padját koptatja. Azért hozzáteszek egy adaggal én is.
- biciklitúra
- hatásszünet
- sauerkraut
Miért pont most kell a Ferinek biciklitúrára mennie mikor én hazamegyek?! Majd mikor a csatatérről megtér már tiszta szaktekintély lesz biciklik terén. Majd egy versenyen egy srácnak elszakad a lánca, és felordít „neeem így nem mehetek tovább”, - a társai után kiált - „menjetek tovább nélkülem. nekem mar mindegy.”- Könnyek hullanak az elesett bajtársért, de az élet megy tovább. Vagy mégsem? Varjatok, a tömegből egy szakállas vénember tűnik elő. Feri az. Egy pillantást vett a biciklire, aztán a nézőkhöz fordul. „Egy kőre, fel kiló tehénszarra és egy szűz lány bugyijára van szükségem.”
A kővel a tehénszart kőkeményre köpüli aztán egy mozdulattal összecsatolja vele a láncot. Feláll és elindul visszafele. „köszönöm” mondja a biciklis, a nézők eljeneznek. A szuz lány megkérdezi: „és a bugyi mire kellett?” „hogy megspóroljuk a flörtölést, gyere edés...”
Jó szórakozást nélkülem.
Hatásszünet. Nincs az a tanári fortély mely több hülyeséget ki tudna csalni egy diákból mint ez. Alapvető tény, hogy egy diák fejében felelés közben a gyerekkori élményeken kívül semmi értelmes nincsen, és meglepő módon ezek között nem található differenciál egyenletek megoldása. A végtelen hülyeség kiömlésének egyetlen akadálya a professzor rosszalló tekintete melyből kizárásos alapon kiszámoljuk a helyes választ. De ha egy kérdést egy várakozással teljes hatásszünet követ, abból orbitális baromságok születhetnek. Elmúltak a gondtalan általános iskolai évek amikor a próbálkozz csak elv volt a mérvadó, most már a hallgatni arany szabály uralkodik. Ha tényleg válaszolni kell, a kár minimalizálása érdekében egy jól begyakorolt kitérő választ adjál. Például, ezen az órán sajnos nem voltam bent. Soha semmilyen körülmények között ne mond ki azt amire gondolsz. Különben úgy jársz mint én és azon kapod magad, hogy a professzoroddal épp közölted hogy izzad a lábad.
Mi az hogy sauerkraut? Nem, semmi köze a káposztához. A saurkraut az a testi alapot amikor annyira fáradt fagy, hogy unalomból van tettvágyad. Az úgynevezett agyilag zoknisság. A káposztában és az ilyen emberekben csak egy közös van, az IQ-juk. Egyenesen következik ebből, hogy ez az egyetlen orvosilag ajánlott alapot a női nemmel való társalgáshoz. A lányok általános reakciója az agy időleges leállására: „olyan ari”.

A tanulság, hogy sose legyél semmire se felkészülve, mert mindig meglepődsz. Ha pedig nincs más választásod légy önmagad, de lehetőleg máshol, máskor.

Köszönöm a türelmet.

Születésnapra

Egy csokor virag,
meg bon-bon,
Hogy elfelejtsd,
ha mondom,

hogy igy meg ugy,
meg olykor,
Es hogy erezd,
ez most neked szol.

Meg a sok,
vagyis keves evnek,
melyben soha az erdek,
csak a szeretet szolt erted.

meg beloled is folyton,
hogy "az istenit ha mondom",
"gyertek mar le tenyleg",
mert anyatok kéret!

mondani akar valamit,
ami nagyon nagyon fontos.
vagy megnezni,
hogy a hajunk milyen fodros.

Hat megemeljuk a kalapunk,
Es ha nagy sikert aratunk,
Megkoszonjuk kérem szépen,
Isten éltesse Erzsikénket!

Kék ég

Ott ahol senki sem keresi,
Öröm nyugszik:
Liliom illatú csókok,
Megtanulsz repülni,
Ha egyáltalán nem akarod.
Szorosan engedj el,
Ès én veled maradok.
Kék nappalok s érzéki sóhajok.
Amikor hamisan folyik az ég,
Én virággá változnék.
Az idõ futár volna,
A csillagok vacsora,
S a tûzkorong délben eltûnne,
Csak Te és a rózsád lenne.

Vendégkönyv

Minden hozzaszolni akaronak megadatik a lehetoseg. Vagy irj a comments-be, vagy kuldj egy email-t a Fizban_kovi@hotmail.com -ra

  • Székely Szilárd

  • A rovatom címének története

    A rovat címe egyben egyik legnagyobb félelmemet is magában sűríti.Ez a gondolat jó néhány éve érik bennem,de sokkal erősebb mióta gimnáziumba járok.Mindig is kerestem a választ arra miért is szeretem annyira az éjszakat.Imádok az éj leple alatt sétálni,utazni vagy olvasni.Ez nem olyan különleges dolog,de rájöttem néhány válaszra.Mindenki észrevehette,hogy világunk felgyorsult.Ennek nyilván sok hatását érzékeljük mi is ,mint például stressz vagy helytelen táplálkozás.Volt egy idő amikor a Szilárd mindig csütörtökön este járt haza.Akkoriban az volt a kedvenc napom.Egyrészt szerettem ha hazajött,de imádtam lesétálni este 11kor a vasutállomásra,megállni a slendy pékség előtt és megszagolni a friss péksütemények illatát.Sokszor vettem egy pogácsát és mivel előbb indultam,lassan sétáltam le és kiélveztem a sajtos pogi minden részét.Megnyugodtam és feltöltődtem energiával.A félelmem egyébként az,hogy a világ rohanása miatt saját életünk is másodpecek alatt pereg le,de csak akkor ha hagyjuk.Néha meg kell állnunk és pihennünk kell egyet.Ez nem a semmittevés vagy időpazarlás kategoriába tartozik,hanem ez pontosan arról szól,hogy az idő vas foga ellen mi sem tehetünk semmit de ha mindig sietünk akkor a A rettenthetetlenből kell idéznem:"Mindenki meghal,de nem mindenki él igazán."Nem az számít,hogy mennyi dolgot tudunk beírni az önéletrajzunkba,sokkal inkább az,hogy egy pillanatról akár könyveket is tudnánk írni.A rovat címe így már egyértelműnek latszik:Egy kis "pihenő"

    Egy Kis Piheno...

    ...a cime uj allando rovatomnak. Iroja, szerkesztoje, hasonlo haszontalansagok: Tivadar Ferenc Töfting. Az idezetek feneketlen kutja, meg egy nagy adag motivacio froccs. Neha o is froccs, de arrol szuloknek egy szot se. Tovabbi szopazarlas helyett szoljon a szerzo maga. (Privat neked: Nesze a sakkbajnoksaguk utan a VILAGHIR:))

    Csak jelzem, txt formatumu szosszeneteit ejjel 12kor meg nekem sincs kedvem reformalni, ebbol kovetkezik, hogy esetleg hibasan jelenik meg. Felelos szerk. asszem en, de sejtem mostanaban nem vonnak felelosegre.

  • A rovat címének története

  • Egy nagyobb lélegzet vételü téma

  • Gondolatok egy tébolyult elmétol

  • Mindenki keres valamit

  • Van amit érdemes

  • Egy nagyobb lélegzetvételű téma

    Szóval akarva akaratlanul,de irnom kell néhány szót arról,hogy miért is harcolunk,küzdünk és,hogy tudjuk-e a célját.Mostnaában sok szó esett beszéllgetéseim során arról,merre akarok tovabbtanulni vagy mit érdemes tanulnom,hogy jó munkát kapjak.Mindenki arról beszél a nyelvek mennyit segítenek tehát menjünk külfödre,tegyünk nyelvizsgákat stb.Továbbá az oktatási rendszer hibái azaz ha lesz diplománk,de nem megyünk vele majd semmire.Persze vannak akik azt hiszik úgy knnyebb szembenézni a dolgokkal ha nem gondolnak rájuk.Egyértelműen tévednek.Sajnos gondolkodnunk kell rajta de nem úgy ahogy legtöbben teszik.Értem ezt arra,hogy nem a végső céllal kell kezdenünk hanem lehetőleg azzal,hogy találunk egy dolgot amit szenvedélyesen tudunk csinálni.Na persze nem árt ha ez nem a kosármeccsre járás vagy a bl nézés.Tegyük fel hogy megtaláltuk(nicsak pont úgy kezdődik mint valami teljes indukciós bizonyítás,de bocsánat a foglalkozási ártalom miatt) ezt a valamit.
    Már jó nyomon vagyunk,de nem szabad fejjel rohannunk a falnak.Fenn kell tartanunk annak az eshetőségét,hogy tévedtünk.Arra célzok,hogy lehet olyan dolgot hajszolunk amit nem is mi választottunk vagy már nem azt jelenti ami régen volt.Például jól ismertek és tudjátok,hogy valaha kosaraztam és imádom még mindig,de mivel úgy éreztem már nem azért csinálom amiért valaha,abbahagytam.Most már tudjuk,hogy melyik csatába indulunk,de még a legjobb harcosnak is szüksége van a jó felszerelésre.De az ilyen dolgok nem olcsók és sok időbe telik a "bevásárlás".De ha céltudatosak vagyunk az itt is segít.Mulatságos és mesébe illő volna ha ilyen könnyen el lehetne érni dolgokat vagy mégis?Erre még visszatérünk.Kicsit csemegézzünk konkrtétabb lehetőségeink közül.Szóval kezdjük a Szilárdnál azaz valami matek.Elméleti matematikus a szakma csúcsa--->semmi pénz és semmi elismerés. Tehát ezt kilőttük,de ennyire könnyen nem adom ezt a témát.Mondjuk ott vannak az alkalmazott matematikusok vagy programozó matekosok.őK már egészen más tészta,mert tudások tényleg használható,de utjuk jóval nehezebb mint egy özgazdászé és mégsem ők kapják a nagy pénzt.Apropó közgazdaságtudományi egyetem.Ez valóban fogos,ravasz kérdés.Rájuk valóban szükség lenne,de özgazdász nem elég,jó közgazdász kell.Persze hülyének néztek miből kell rossz szakember.Most jutottam el oda ahova valójában akartam mégpedig mire is van igazán szükség???mérnök,ügyvéd,közgazdász,régész vagy nyomozó. Megegyeztünk benne,hogy mindegyikből jó kell és mindegyik megérdemli a pénzt ha elvégzi a dolgát.Nyilván sokatoknak fel sem tünt mit hagytam ki a felsorolásból.A szerzetsek egész eletükben tanultak,hát persze,jók csak úgy lehetünk bármiban,ha jó tanáraink vannak.Most térnék vissza ahhoz a kérdésemhez:mulatság os és mesébe illő volna ha ilyen könnyen el lehetne érni a dolgokat vagy mégis?Pontosan arról beszélek,hogy nem az a keresetet kellene legfőképpen néznünk hanem azt amit mi szeretnénk.Szerintem tényleg ilyen egyszerű.Csak azért ecseteltem ezt a sok baromságot,hogy lássuk mennyire könnyen elfelejtjük a lényeget.De a tanárokat nem véletlenül kevertem bele az egészbe.Ők állnak a piramis tetején azaz az ő feladatuk,hogy minket jó irányba tereljenek ás most a nyáj kicsit szétszéledt mivel kevés a pásztor.

    Gondolatok egy tebolyult elmetol:

    Semmiképpen nem szeretném elvenni a kenyerét. Csak kiegészíteni szeretnem kicsit. Én még egy olyan korban élek amit a honlap olvasói csak szép emlékként tartanak számon. A Táncsics Mihály Gimnázium lépcsőit taposom másodikos diákként. Ezert is gondoltam,hogy néhány sziporkázó megjegyzéssel hozzá tudnék járulni a honlap élvezhetőségéhez. Meg kell jegyeznem,hogy a sorokat irodalomórán vetem papírra. Fel is merült bennem a kérdés:mire jó az irodalomóra?!
    A válasz szerintem teljesen nyilvánvaló,de mégsem tudja mindenki például a magyartanárok sem .A legegyszerűbb szavakat kellene megismernünk az irodalmon keresztül mint család,haza,szeretet barátság,béke,háború és halál. Most mindenki nevetve mondja,hogy ezt mindenki ismeri. Idézném Bagi Ivánt:ti most a poénra mentek vagy arra,hogy ne csak egy rövidzárlatos szénbánya legyen a fejetek helyén? Gondolok itt arra,hogy a halál ne csak a szív megállását jelentse,a család ne szülők és testvérek együttesét,a barátság ne csak egy havert akivel inni szoktál,a szerelem pedig ne csak egy lányt akivel éppen együtt jársz. Ehelyett ebben a pillanatban azt hallom,hogy hány szerkezeti egységre tagolható a Szigeti veszedelem. Ami bar hihetetlenül érdekes, de fontosnak azért nem mondanám. Csöngettek!na menjünk innen nem bírom ezt a lassulást.

    Újra itt vagyok. Azaz megint irodalomóra. Éppen dolgozatot jelentettek be,ami azt jelenti,hogy fénymásolnom kell egy füzetet és egy órát rá kell szánnom. Ez több okból is kínos:először is drága a fénymásolás(és ahogy drága jó papuskám szokta mondani akkor higgy női magyartanárnak ha ló legel a sírján)másodszor pedig nincs egy órám még értelmes dologra se. Közben egy kicsit elvigyorodok mivel jól ismeritek a részt amikor sok nyálas köcsög és kinyalt picsa elbaszott hülye kéréseket tesz fel amire a magyartanár rohadtul idegesítő válaszokat ad,megjegyzem jól jönne egy péklapát(irgalmatlanul tarkónbaszas céljából. De próbalom elkerülni a konfliktust és inkább folytatom irományomat. Viszonylag nyugodtan vagyok mivel napon hátralévő része mindössze egy tesióra mivel egy olaszom elmarad a hatodik földrajzot pedig családi okok miatt kiveszem. Megjegyzem már hat hete családi gondok vannak ezen a szerdai Várnai előadáson. Bár meg kell említenem,hogy az iskola egy kicsit vesztett értékéből a számomra amikor az igazgató utasítására összevontak a kémiát és eggyel csökkentették a bioszt. Ugyan ez még nem lenne olyan vészes,de 3-mal kevesebb órát jelent a Kertésszel. Most kicsit eltűnődöm,hogy folytassam vagy előkapjam Merle könyvemet . Inkább megpróbálom megkapóan leírni egy diák mindennapjait,a saját életemet. Illendőnek érzem tehát,hogy bemutatkozzam. Székely Ferenc alias Vadar,Tivadar,Töfting vagy amennyi nevem még van. Néhány szó elveimről,szokásaimról amiket minden körülmények között betartok.(néhány természeten idézet):
    1.Kerüld a civakodást és a nyers erőszakot.
    2.Ne tégy hamis esküt,csak ha muszáj.
    3.Kerüld a részeg embert,hogy téged se molesztáljanak hasonló állapotban.
    4.Ne menj be olyan órákra ahol nincs napló vagy nem vezetik.
    5.Magyarórára ne felejts el olvasnivalót vinni.
    6.Vasárnap ne lopj,ne csalj,ne verj meg senkit mert hat nap mindenre elegendő.
    még jelentkezem... és fel a fejjel!!

    Mindenki keres valamit...

    Ezt a témát már feldolgoztam valamikor és régebben és az az érzésem,hogy nem ez az utolsó alkalom ennek leírására. Úgy érzem nem lehet elégszer megfogalmazni ezt a gondolatot. Ez egyfajta hiányérzet ami nem azt jelenti,mint amikor elindulunk nyaralni és tudjuk nem oldottunk meg mindent otthon. Értem ezt arra,nem kapcsoltuk ki a gázt,nem adtunk a kutyának elég vizet vagy nem csuktuk be az ablakokat. Egyáltalán nem erről van szó. Konkrét dolgokat nem nevezünk soha meg de ezért megyünk be a suliba,udvarolunk egy lánynak,csinálunk szenvedélyesen sportokat vagy teszünk számtalan dolgot. Akárhogy is szeretnétek rám fogni,de nem a semmiről írok. Hiszem,hogy ez hajt minket előre és meglehet,hogy nem mindig látjuk miért is harcolunk. Bár be kell vallanom,hogy a következő gondolatok legtöbbje olvasott,de remélem nem veszi zokon senki,ha felhasználom őket. Nézetem szerint tehát az élet két szakaszra bontható vagyis az egyik periódus csak egy pont. Céloznék arra amikor keressük és amikor megtaláljuk ezt a bizonyos dolgot. Először is le kell szögeznem,nagyon sokszor találunk valamit,de a keresés sohasem ér véget vagy legalábbis nagyon hosszú. Mindig új dolog után kutatunk,ez magától érthető. Küzdünk az életért megszületésünk pillanatában és küzdünk érte halálos ágyunkon. Megmondom őszintén sokat foglakoztatott a halál gondolata és félek is tőle,de nem nyugszom bele. Mármint felfogom,hogy nem élünk örökké és ez így helyes ennek ellenére nem adhatjuk fel életünkért való küzdelmet,mert akkor megtagadnánk azt,hogy keresnünk kell. Most tovább lépnék egy szinttel mégpedig arra tekintve,hogy meg kell tanulnunk élvezni a minden pillanatot. Néha azonban tényleg elfeledjük,hogy a keresés sokkal hosszabb mint a találat. Ezt vésse föl mindenki jól. De gondolom a matematikus úgyis tudják,hogy egy pont csak igen ritka esetekben hosszabb egy egyenesnél. Saját magamon is észrevettem,hogy egyszer egy rossz pillanatomban kimondtam ha meglesz a nyelvvizsga akkor sokkal jobb és könnyebb lesz. Ilyen életfilozófiával nem lehet élni. Gyorsan bizonyítás(indirekt módon):tegyük fel okos gyerek vagyok(néhányan tudom nem tudják ezt elképzelni,azoknak nem ajánlom ezt a cikket),és már óvodában írok,olvasok és nem szeretek oviba járni mivel várom már az általánost,de amikor oda kerülök,sajnos nem jó osztályba ezért,várom a gimit annak ellenére,hogy tanulmányi eredményeim jók. Bejutok egy jó iskolába ahol túl sok értelmetlennek tűnő dologgal tömik a fejem és olyan dolgokat erőltetnek rám amik nem igazán keltik fel az érdeklődésem. Ergo várom az egyetemet. Megint eljön az idő és bekerültem oda ahova akartam de nem kerülök be kollégiumba,messze kapok albérletet ezért nem találom a társaságom,kényelmetlen az egyetemre járás. Igazságtalanul kevés az ösztöndíjam munkámhoz, teljesítményemhez és képességeimhez mérten. Sebaj mondom magamnak:majd ha elkerülök menő állásba minden más lesz. Meg is történik,de az állásban sem ismernek el rendesen,de találkozik egy remek lánnyal és összeházasodok vele. Meg lenne a pont ahol boldog vagyok,de megint jönnek az egyenesek. Lakást veszek,sajnálatos módon ezt csak kölcsönök útján mehet végbe. Sok gondom van ennek a törlesztésével,ezért azt mondom magamnak minden más lesz,ha ez véget ér és végre érezhetem a gyümölcs valódi ízét. Közben születik három gyerekem,megint csak megtaláltam a valamiket. A problémáim sokasodnak. A történet végét ti is alakíthatjátok,de ilyen filozófiával nem élhetném le az életem. A keresési szakaszokban is meg kell találnunk az örömet,mert ha mindig arra várunk akkor bizony észre sem vesszük de elillan az életünk. Őszintén hiszek benne,hogy megtalálom amit keresek,de jól tudom amit keresek azt hosszú út során sok-sok megállónál,rengeteg küzdelem mellett lelhetem meg. Ha pedig tévednék aminek nem zárom ki a lehetőségét,akkor is jól éreztem magam. Remélem,hogy még lesz időm újra megírnom a témát miután megtaláltam. Nyilván sokkal élvezhetőbbre sikeredik.

    Van amit erdemes..

    Azért írok most éppen a sakkozásról,mert sokan tudnak nagyon keveset erről a játékról és szeretnének többet róla,de idejük vagy érdeklődésük hiánya folytán nem vágnak bele. Ma az orvosnál jártam és miután megbeszéltük a fontos dolgokat,feltett egy ártatlan kérdést azzal kapcsolatban,hogy én vagyok-e az a Székely Ferenc aki a Szenna Pack sakkcsapatában játszik. Megnyugtattam a hír igaz,én volnék az. Mondta,ő is sakkozott régen,de sajnos abbahagyta,aztán kérdezgetett a profi versenyzésről. Ez nagyon jellemző példa volt,mert tényleg sokszor találkoztam olyanokkal akik ismerik ugyan a szabályokat,de nem hatoltak mélyen a témába. Akkor most néhány szót tényleg a sakkozásról. Egy jó versenyző alapvetően négy területen kell,hogy jó legyen:megnyitások ismerete,pozíciós érzék,taktikai érzék,valamint hallatlanul precíznek kell lennie a változatok kiszámolásánál. Leszögezném,nem olyan sorrendben magyarázom el őket ahogyan tanulni kell. Arra is rátérek majd. Először is a megnyitások ismerete magolásnak,már leírt mások által meglátott,kielemzett dolgok tanulásának tűnik. Ez elején valóban valami ilyesmiről szól,de ugyanúgy logikusan felépülő kombinációk összességéből mint majd később a középjátékban. A kombináció jelentése itt kiszámolt,kielemzett változat. Természetesen mi is kitalálhatnánk őket de egyszerűbb megtanulni és megérteni. Hangsúlyozom a megértés ugyanolyan fontos mint a megtanulás. Itt rögtön felteszitek a kérdést,de akkor előre le van játszva a parti. NEM!!Egyrészt a variációk száma szinte végtelen,de memóriánk véges. Elmagyarázom,hogy mindenki értse:ha Szilárd Leó vagy Teller Ede ahelyett hogy Newton törvényeit megtanulta inkább megpróbálták volna újra egyedül bebizonyítani akkor mennyivel hátrább tartanánk. Ennyit a megnyitásokról,a változatok kiszámolásával folytatnám. Ezt mi úgyis nevezzük,hogy milyen mértékben lát a táblán valaki. Számolgatásból áll egyértelműen,jelentését megint csak konkrét példával tudom igazolni. Ha valaki kigondolja,hogy ezt lépi akkor ő azt úgy vizsgálja,nézi meg,hogy a rá lehetséges lépéseket nézi aztán az ő lépéseit ezekre a lépésekre és így tovább. A világ legjobbja olykor húsz lépésig el tudnak számolni,ez körülbelül egy tucat lépés áttekintését vonja magával. Nehéz itt viszonyítást találni,de ez körülbelül olyan mintha 10 percig bírnám a víz alatt levegő nélkül. A maradék két lényegében ugyanaz csak a két állástípust megkülönböztetjük ahol ilyen érzék alapján kell döntést hozni. A taktikai típusú hadállást könnyen magyarázhatom, feltétel nélkül az ellenfél királyának támadása,egyszerűen hangzik,de nem könnyű. A pozíciós jellegű ez alapján nevetségesen azt is mondhatnánk,hogy az olyan állások amiben nem a királyt támadjuk. Valóban így van,de ennél annyival bonyolultabb a helyzet,hogy támadási felületet itt is kell találnunk ami lehet egy gyalog lenyerése vagy az ellenfél leszorítása(sok ilyet mondhatnék,de nem hinném,hogy sokan értenék). Mármost csak egy feladatunk maradt,hogy megvilágítsam az érzék szót(mármint sakkban). Felmerülhet,a számolgatás nem ad eredményt vagy lehetetlenség volna annyit kiszámolni. Ilyen esetben egyfajta becslés módjára hozunk döntést ami teljesen nem helyes definíció,mert ez az érzék nagyon jól fejleszthető. Mégpedig abban mérhető,ki mennyi típusú állást ismer. Ez meghatározza a sakkozót is magát. Összefoglalva ez az érzék egyfajta megérzés amit jól befolyásol tapasztalatunk. Nyilván néhol kicsit nehéz megérteni a cikket,de ennek ellenére remélem felkeltettem az érdeklődéseteket. Ebből a cikkből a tanulás problémakörét kihagytam,ezt a reakcióktól teszem függővé,hogy papírra vésem-e.

    Idosebbik Székely

    Ez most egy hozzaszolas egy arra erdemes rovathoz. Meglehet hogy a hozzaszolas nem lesz publikalasra erdemes.
    Az illendoseg (szerenysegem dacara) megkivanja hogy elmondjak magamrol nehany dolgot. A hely es ido hianya miatt (ugye-ugye, milyen gyakran utkozunk a ter ido kontinum akadalyaiba.. meggyozodesem hogy az elet nagyja azon mulik jo idoben legyunk jokor, no de ne szaladjunk ennyire elore) Szoval a hely es ido hianya miatt szegyentelenul, John Fowler alias csulok es ifj. Szekely Ferenc alias Vadar utan (a masodikkal rokoni viszonyban vagyok, ugyan csak apai es anyai agrol) nehany elvem ismertetesevel kezdem anekdotak helyett. Hangsulyozom ezek az elvek szent dolgok nekem, hitem alapjait kepezik.
    1.Semmilyen korulmenyek kozott ne szallj el! (de tenyleg) 2.A punci nem trefadolog. Oda kell menni hozzajuk. Mert aztan, sullyedunk... (ez alol felmentest kaphatnak azok - tobbek kozott en es a Gabor - akik bolcsebbek lettek. Akik szerenyen probalnak elni a lehetosegeikkel. De ez a filozofiai melyseg es szilard hit - tudom jol - nem mindenkitol varhato el, orajuk a 2-es pont vonatkozzek. 3.Probalj meg a jatek oromeert jatszani. De ha kifolyik a szemed a fajdalomtol akkor sem nyerhet az ellenfel!! 4.Ha tiz elved van legalabb 3 szoljon a puncirol. 5.Ha masok szexmaniaval ragalmaznak, bolcsen turj. 6.Baratok nelkul nem elet az elet. 7.Egy ultiparti nem ok arra hogy kimaradj ejszakara otthonrol. 8. Sok ultiparti igen. 9.Amit ma megtehetsz csak nehany dolog miatt halaszd holnapra (esetleg jovo hetre):punci, sieles, egyeb szenvedelyeid. (ennek az elvnek tisztan lathato bizonyitasa letezik. A napok szama vilagszerte elfogadottan tobb a puncik, sipalyak, es egyeb szenvedelyek szamanal) 10.Ha ugy is erzed a magadfajta romantikus fickot a mai tarsadalom mar nem erti meg, attol meg ne adj mast mi lenyeged!
    Elveimmel bizonyosan sikerult bemutatkoznom es a regi baratok is tisztan maguk elott latnak.
    Orok vidamsagom (nehanyan hibasan komolytalansagnak nevezik ezt az oly ertekes adottsagot) ellenere, a rovathoz igazodvan mely temakba fogok beleszolni. Mindenekelott engedtessek meg nekem hogy boldogsagomat kifejezesre jutassam ha igaz az a sejtes hogy Vadar fenti gondolatainak kialakulasaban legalabb egy szazaleknyi reszem volt. A gyanum forrasa hogy sokaig egy konyhaba jartunk, ha kapott egy kis tejet. Jobb napokon vajat. Szoval a fiunak poetikusan fiatal kora dacara eles latasa van (foleg a magyartanarokat illetoen). Egy generacio a megmondhatoja hogy en is hamar ertem (koran kiismertem az elet kis nevetseges csapdait) de ez a pofatlanul ifju ember meg rajtam is tultesz.
    Palya valasztasa, lenyeg eltunese, penz vs mit akarsz csinalni igazan. Ilyesmihez kellene hozzaszolnom. Aztan majd azt mondjatok a vegen: nem kellett volna.
    Van egy jo film. Azt mondjak benne: ....-Akkor meg mi turo akarsz lenni?? -...tokom tudja....boldog...
    Azt hiszem ez a lenyeg. Oke, most nem mondtam nagyot. De tenyleg, elso dolog hogy fol mered e rakni a kerdest magadnak. Boldog vagyok? Masodik dolog: mersz e ra valaszolni. Hazudni persze lehet. De ne feledjetek, az a leghazugabb ember az osszes hazug kozott aki maganak hazudik. Ez jo.
    Akar meg az elveim kozott is szerepelhetne. Kar hogy legalabb haromnak a puncirol kell szolnia.
    A napokban olvastam egy elgondolkodtato levelet. Apa irta. A kompromisszuumokrol esett nehany szo. Mindenki kapja elo azt a merleget amin meri a donteseit, es nezze mar meg, jol van e beallitva. En neha megilyedek mennyit elallitodik. De ez normalis. Csak lojuk be neha az eqvilibrumra. Na jo ejszakat!

    Ezek a baromsagok jutottak eszembe tegnap este. Meg jelentkezem.

    Monday, August 14, 2006

    Vizuális okokból

    Jogi kérdés

    Ma reggel megírtam az "állami jog" vizsgát. (végülis utannanéztem magyarul hogy hivják, a szószerinti fordítás "ügyintézési jog" lett volna) Minden kérdést megválaszoltam, nem éreztem úgy, hogy bármilyen szempontbol is felkészületlen lettem volna. Mondhatom mennyire meglepödtem, hogy a vizsga utáni "na te mit irtal", " a tied hogy sikerult" es "szerintetek ez jo" beszelgetes kozben minden feladatra 3-4 kulonbozö megoldást hallottam, mind logiksuan megindokolva. Aztán rájöttem, hogy ez nem matek. A feladatoknak nem EGY helyes megfejtese van, amit ossze lehet hasonlitani, sokkal inkabb egy szubjektiv velemeny, melyet az eloirt keretek kozott kell kialakitani. És igen, engem ez idegesít. Remélem átmentem, hátam közepére sem kivánom ezt a tantárgyat.
    Have a nice day.

    Sunday, August 13, 2006

    A feladat

    Egy tündér áll a dobogón,
    Karcsú habtestű lányka,
    Talán istennő.
    Szeme tűzben lobogó.

    Minden férfi álma,
    Egy napon megkapni őt.

    Kiérdemelni, a helyes szó,
    S a gonoszság ebben rejlik,
    Ha látszatra egyenlők is vagyunk,
    S nektek más fel sem tűnik.

    Ha minden jó, akkor is rossz,
    Ez volt a természet vágya,
    Higgadtan számító, ölő,
    S szerető gépet hozni a világra.

    A szép szavak, a csokor,
    Szerelem csak az ár,
    A dobogón egy lányka áll,
    Olcsón megkapod.

    Elfogyasztod, s mész tovább
    Összetört szíveken át,
    S ha a rombolás megtorpanna,
    Csak lépsz egyet hátra..

    ...és folytatod.

    Öld meg bennem ezt az állatot!
    Ès a szívemet örökre megkapod!

    Régi verseim

    A Búcsú

    Szemtelenül hiszed,
    Hogy nem jön el a vég.
    Olyan jó volna,
    Egy éjszakára még.

    Ajkunk ha összeérne,
    Örömmel telnék el.
    Mint madár a hidegben,
    Ki végre otthonra lel.

    De az emlék keserű volna,
    És az magányos itóka.
    Ne csókolj engem,
    S dalolni fogok újra!

    Fenykep

    Egy kacsintas,
    Te huncut,
    szivembe vagna,

    A tested ive,
    szabadba vagyva,

    Egy vadmacska,
    Angyalborbe bujva,
    Mintha szallna,

    De nem szall,
    fekszik,
    Fekete feherben,

    Kifakulnek,
    rogton teerted.

    A remeny,
    vagy a bucsu,
    van belezarva?

    ketsegek kozott,
    fekszem az agyba.


    Serdülõkor

    Fiatalság lágy öleben,
    A tudatlanság édes meze,
    Bennünk érik,
    mint a baba a méhben.

    Addig addig aztán,
    míg híre nem megy,
    Minél boldogabb voltál,
    kapsz annál több könyvet.

    Mérges tudás,
    Az idõ vas foga,
    így vagy úgy,
    De megkaparintja.

    És én csak állok és nézem,
    Ahogy az életem vesz el,
    De sebaj, mert tudom,
    Ha megy hat integetni kell,

    És ha körülnézek,
    Ura lesz rajtam a béke,
    Hat ti is integettek?
    Nem lesz itt baj kérem!



    Ovatlanul

    Kokemeny ember,
    Erosebb mint a tenger,
    Veretlenul bucsut int,
    Felholtan igy kacsint,

    Az utolso pofon,
    Ovonalul nagyon.
    Mindenkit ott talal,
    Ahol a legjobban faj.

    Aki szívesen visszautne,
    Ne rohanjon elore,
    Lepjen egyet hatra,
    Aztan jobbhorog az alra.

    Te kedves elet!

    A szinek osszefolynak, a gondolatok elmosodnak,
    kitisztul a vilag, arany orrkarikak,
    En is tisztabban latok mar,
    eloszlott a homály,
    hat vigan mondom a szemedbe:
    szeretlek szeretlek szeretlek!

    Az érzés amiért élek

    mély levegőt veszek, a földet nézem,
    Szívem dobog, és félek.
    Vagy mégsem?
    Izgalom tölt el, de nyugottnak látszom,
    egy eröltetett poén és a vesztemet látom.
    De mélyen bentről megszolal egy hang,
    és diktálja mit kell mondjak,

    egy bátortalan nevetés, egy kedves mosoly,
    az önbizalmam visszatér, a büszkeség tombol,
    Embereket látok, sok kis koponyát,
    s felém fordulnak, kiváncsiak rám.
    már nem félek, és magamat adom,
    azt kiröl egyedül csak álmodom.

    mert ez az igazi énem,
    sokasághoz szokott földi létem,
    mikor irok csak becsukom a szemem,
    s hangok töltik meg a fejem,
    velük vagyok és őket látom,

    aztán hirtelen elmulik és ujra hallok,
    összeszorul a szívem és távozom.


    Minden

    Minden ami rut es csunya,
    Faj, eget es otromba,,
    vagy csak nagyon kellemetlen,
    Jobb volna mint nekem nelkuled lennem...

    Veszelyes vizeken

    Egy vicc,
    sokat mondó,
    vért oldó.
    Gátromboló,
    voltam talán?

    Gyanúsít,
    hogy pondró!
    Megrontó,
    nem igazmondó,
    nem látja magát?

    Csak egy kis,
    fekete holló,
    terhet hordó,
    bánatot osztó,
    lettem ma már?

    Mókából,
    kezét adja,
    ha kedve tartja,
    szeszélyes módra,
    vagy csalódott?

    Verseim

  • Mirázs

  • Pár régi

  • Költészet napja 2006

  • 1001 örökifjú pár

  • Költészet napja 2005

  • Regi-regi versek

  • A feladat

  • Kék ég

  • Születésnapra

  • Èjéli Zene

  • Óda a virágokhoz

  • Vihar

  • Szintelen

  • Weisheit

  • A Tibi remekmüve



    Hát szerintem a video magáért beszél...

    Friday, August 11, 2006

    Nagy utazas

    Ma reggel vegülis elmentek a fiuk. A kis polomba 4-en szorongva zotykolodnek eppen hazafele. Ennek a lenduletes, de foleg vicces hetnek az emlekere 2 kep:



    Wednesday, August 09, 2006

    Kiruccanás


    A telefon ébresztett. Nem kicsit fáj a fejem. Apu hivott. Aztan nekem kelett hivni valakit. Beszelni, beszelni meg foleg gondolkodni. Mire elintézem mar vegervenyesen ebren vagyok... Azota mar kiolvastam mind a 3 konyvet. A Vonnegut volt a legjobb, de olyan tavolinak tunik az egesz. Most zuhanyzás utan be kell menni a suliba tanulni. Itt van Tibi meg Zebu, a szomszed szobaban, amit egyepkent pentektol berbe adok !KETÖ! kinai lánynak. Ök persze aludhatnak. Amotiváciot nehez összeszedni, talan csak az segit, hogy ha hazaerek, ma megint annyit rohogunk majd mint tegnap.

    Tuesday, August 01, 2006

    A Titán Szirénjei

    Délben amikor 5 ora tanulas utan kileptem az ajtomon, hogy ebedelni menjek, egy kis csomagba botlottam. Tudtam, hogy az egyik könyvem lesz az amit rendeltem. Remeltem hogy a Vonnegut, de barmelyiknek örultem volna.
    Hal istennek az is lett, es a metron aztan ebed kozben rogotn elolvastam az elso 30 oldalt. Olyan ritkan mondhatom ezt el, ezert is irom ide le, vegre ez a konyv az amire vagytam es meg kicsit tobb is. Nagy szo ez mert az utolso jo konyvet tavaly nyaron olvastam a Balcsin, Merle vedett ferfiak-jat cim szerint.

    Holnap vizsga, most megyek tanulok tovabb.