Van amit erdemes..

Azért írok most éppen a sakkozásról,mert sokan tudnak nagyon keveset erről a játékról és szeretnének többet róla,de idejük vagy érdeklődésük hiánya folytán nem vágnak bele. Ma az orvosnál jártam és miután megbeszéltük a fontos dolgokat,feltett egy ártatlan kérdést azzal kapcsolatban,hogy én vagyok-e az a Székely Ferenc aki a Szenna Pack sakkcsapatában játszik. Megnyugtattam a hír igaz,én volnék az. Mondta,ő is sakkozott régen,de sajnos abbahagyta,aztán kérdezgetett a profi versenyzésről. Ez nagyon jellemző példa volt,mert tényleg sokszor találkoztam olyanokkal akik ismerik ugyan a szabályokat,de nem hatoltak mélyen a témába. Akkor most néhány szót tényleg a sakkozásról. Egy jó versenyző alapvetően négy területen kell,hogy jó legyen:megnyitások ismerete,pozíciós érzék,taktikai érzék,valamint hallatlanul precíznek kell lennie a változatok kiszámolásánál. Leszögezném,nem olyan sorrendben magyarázom el őket ahogyan tanulni kell. Arra is rátérek majd. Először is a megnyitások ismerete magolásnak,már leírt mások által meglátott,kielemzett dolgok tanulásának tűnik. Ez elején valóban valami ilyesmiről szól,de ugyanúgy logikusan felépülő kombinációk összességéből mint majd később a középjátékban. A kombináció jelentése itt kiszámolt,kielemzett változat. Természetesen mi is kitalálhatnánk őket de egyszerűbb megtanulni és megérteni. Hangsúlyozom a megértés ugyanolyan fontos mint a megtanulás. Itt rögtön felteszitek a kérdést,de akkor előre le van játszva a parti. NEM!!Egyrészt a variációk száma szinte végtelen,de memóriánk véges. Elmagyarázom,hogy mindenki értse:ha Szilárd Leó vagy Teller Ede ahelyett hogy Newton törvényeit megtanulta inkább megpróbálták volna újra egyedül bebizonyítani akkor mennyivel hátrább tartanánk. Ennyit a megnyitásokról,a változatok kiszámolásával folytatnám. Ezt mi úgyis nevezzük,hogy milyen mértékben lát a táblán valaki. Számolgatásból áll egyértelműen,jelentését megint csak konkrét példával tudom igazolni. Ha valaki kigondolja,hogy ezt lépi akkor ő azt úgy vizsgálja,nézi meg,hogy a rá lehetséges lépéseket nézi aztán az ő lépéseit ezekre a lépésekre és így tovább. A világ legjobbja olykor húsz lépésig el tudnak számolni,ez körülbelül egy tucat lépés áttekintését vonja magával. Nehéz itt viszonyítást találni,de ez körülbelül olyan mintha 10 percig bírnám a víz alatt levegő nélkül. A maradék két lényegében ugyanaz csak a két állástípust megkülönböztetjük ahol ilyen érzék alapján kell döntést hozni. A taktikai típusú hadállást könnyen magyarázhatom, feltétel nélkül az ellenfél királyának támadása,egyszerűen hangzik,de nem könnyű. A pozíciós jellegű ez alapján nevetségesen azt is mondhatnánk,hogy az olyan állások amiben nem a királyt támadjuk. Valóban így van,de ennél annyival bonyolultabb a helyzet,hogy támadási felületet itt is kell találnunk ami lehet egy gyalog lenyerése vagy az ellenfél leszorítása(sok ilyet mondhatnék,de nem hinném,hogy sokan értenék). Mármost csak egy feladatunk maradt,hogy megvilágítsam az érzék szót(mármint sakkban). Felmerülhet,a számolgatás nem ad eredményt vagy lehetetlenség volna annyit kiszámolni. Ilyen esetben egyfajta becslés módjára hozunk döntést ami teljesen nem helyes definíció,mert ez az érzék nagyon jól fejleszthető. Mégpedig abban mérhető,ki mennyi típusú állást ismer. Ez meghatározza a sakkozót is magát. Összefoglalva ez az érzék egyfajta megérzés amit jól befolyásol tapasztalatunk. Nyilván néhol kicsit nehéz megérteni a cikket,de ennek ellenére remélem felkeltettem az érdeklődéseteket. Ebből a cikkből a tanulás problémakörét kihagytam,ezt a reakcióktól teszem függővé,hogy papírra vésem-e.