Az év legrosszabb napja

Szoval az egész hétvegen barkácsoltam. Belertve vasarnap este 4 tol hetfo reggel 7ig. Aztan kinyomtattam a metszeteket, latvanyterveket es mentem leadni a munkat. A csoport vezeto egy pillantast vetett kb 26-30 ora munkamra es azt mondta tunjek el, szerezzek orvosi igazolast es csinaljam ujra az egeszet jovo hetig. Egy kis agytorna utan ugy dontottem hallgatok a tanacsara elmentem bevasarolni uj anyagot a modelnek, (alaszka kutatokozpont...) beugrottam elbeszelgetni a haziorvosmhoz az igazolasert. Igy a nap vegere 50 euroval lettem vekonyabb a nyomtatast, orvost, alapanyagot osszeszamolva.
A remeny egyetlen szikrajat a hetfoi focizas igerte. Minden hetfon focizunk, es mindig imadom.
Faradt voltam, kialvatlan es csalodott. Bemelegites nelkul kezdtunk jatszani es a hangulatomat a felgyulemlett stresz es duhh jellemezte.
Egy eladott labda utan keservesen bizonyitani akartam és kulso labbal beleleptem egy paszba...
mondanom se kell ujabb bejegyzes a kronikus bokaszallag huzodasos serulesek konyvebe. Aki egy kicsit jobban megnezni a kepet es osszehasonlitja a junius 17.-i keppel, az rogton latja, hogy ez sokkal komolyabb es ezuttal a jobb labamrol van szo. Az egesz labfej be van dagadva es kibaszottul faj. De tenyleg. Hazafele a vezetest csak azert birtam ki mert eszembe jutott hogy anyam anno torott bokoval vezetett haza a desedarol.

Nem epitettem modelt, meg az EVP hazit se sikerult lemasolnom itt ulok, es jol erzem magam egy boven tul nagy adag aszpirin-tol. A fulemben peddig anyam hangja viszhagzik, ahogy ova int a sportolastol ezekkel a gyenge bokakkal...

Igen, hivatalosan is az ev legrosszabb napja volt.