A mágikus színház

A Magikus Szinhaz...



... ahol minden megtörténhet, és meg is történik. Sokat emlegetett Hesse kolléga írta a történetet erről az elbűvölő helyről. Belepés csak örülteknek. Fedezd fel az érzékiséget az életben, az érzelmek hatarait, teljességet a létben. Táncolj úgy, hogy csak a zenere figyelsz. Meg tudod tenni? El tudod felejteni azt, hogy hol vagy és hogy kik néznek. Add át magad a zenének, EREZD a partnered mozgását, kövesd a érzelmeit ne a mozgását. Legyél intim, a kapcsolatod mely és elvont. Erezd úgy valami olyat csinálsz amit előtted meg soha senki. És a vágyak egyre csak gyűlnek az élet korlátai pedig egyre zavaróbbak. A valóság lassan túl szoros lesz, de tudni akarsz mindent. Ha így érzed te is, kerülj beljebb.
Vannak dolgok amiket az ember tudni szeretne, de nem hajlandó egyetlen életének nagy részét feláldozni érte. Itt minden lehetséges. A jó és a gonosz egyszerre kezd gyarapodni az emberben ahogy a korlatok eltűnnek. Először, és ez jellemző minden szépre, az anyagi korlatok tűnnek el. A pénz, a ház, a kocsi az amiért annyi mindent feláldozunk elsőnek foszlik köddé. A hely és idő sokkal fontosabba valik ott ahol barmit megtehetsz. Szívesen lennek most a tengerparton. Aztán a napsütés is fakulni kezd, a legszebb tenger is unalmas egyedül. A végtelen élet sem válaszol a kérdéseinkre társ nélkül. Gondolatban hely, idő anyagi korlátoktól szabadon járni indulunk a lelkek tengerebe. Beszélgetünk csupán a beszélgetésért. Nem arról, hogy mik vagyunk mik leszünk, hanem arról, hogy vajon Mozart örült volt-e. Azt hitte a zeneben találja meg a választ. Ti nem tudjatok, de Hesse tudta. Gyakran beszélgetett vele, mágikus színházában.
Szeretkezni súlytalanságban, a levegő olyan mint a eső után egy réten. Halkan egy érzéki szám duruzsol.
Egy bal korhatárok nélkül ahol az elegancia relatívvá válik. Rettegjetek földhöz ragadt barátaim! Ott ahol magad vagy, aszerint ítélnek meg mire vagy kepés! Beleptem, ha csak egy estere is erre a balra. Talán Hesse járt nálam, o hagyta itt ezt az ingyen belepőt, vagy talán mindenki kap egyet aki elolvassa a könyvet. Körülöttem is omlani kezdtek a a gátak, és megláttam a dolgok érteket. Egy mosoly most milyen sokat tud jelenteni. Egy buta kis vicc, remegő kezek, az első randi. Mennyivel többet ér az összes játéknál amit valaha vettem/kaptam. Aztán egy pillantást vetettem balra. A sötét oldalamra.
A hideg futkos a hátamon. Egy fiú jut eszembe. Valamikor olvastam tőle pár sort, és most tessek a magamról alkotott kepém nagybetűs címe. Emlékszem vicces volt. Úgy kezdte egy levelet „Távolmaradásom oka iránt tanúsított érdeklődésetek teljes hiánya miatt elmondom azt. Most leszögezem, az egész a sötét oldalam hibája, mindenért őt hibáztatom!” Hol van ez a srác? Hol van ez az ajtó „Ismerd meg Őt”?
A landolás a hatartalansagbol katasztrófába fulladt. Crashed and burned the first time. Hanyatt homlok menekülnek vissza, de a szabály világos. Belepés csak örülteknek. Lehajtott fejjel kullogok, és egy metróra szállok. Az emberek a saját kis világukba süllyedve szótlanul bámulnak. Hol van a”mindenki megszólítja azt aki melle ül”ajtó?
Soha ne erezd úgy hogy ha most meghallnál, nem mondtál el mindent amit el akartál mondani. Mert egy ajtó ott áll mindenki előtt. És a feliratot te írod.

Frappáns befejess lett volna. Sosincs vége. A fantázia határtalan, csak az élet véges. De bar a zongorán is csak 80 bilyentyu van, ott lapul benne az érzések tengere. Azt játszol rajta amit tudsz.

Ha valaha abban a kiváltságban lesz részed, hogy izzó szivárvány színű betűket pislantasz meg a szemed sarkából, amint épp egy elhagyatott utcán egy fal mellett haladsz el. Ne habozz, mert megfogtad az isten lábat. Szeretettel varunk